A Dali kislemezt (Funeral dessin B-Type) már jól ismertem, három egyszerű, ámde nagyszerű és bivalyerős kompozíció van rajta, pont fogyasztható mennyiség. A hangzás jó, és a csomagolás is elegáns, bár talán egy kicsit puritán - de passzol a hangulathoz! Nagyon morfondírozok, hogy legalább az egyik best-albumukat meg kéne venni (azt, amin a zúzósabb dalok vannak, Cynical Side, vagymi xD)... Hajjaj, mi lesz, mi lesz?... :)
A Nega album (GRAVE OF THE SACRIFICE) sem okozott csalódást. Már előre tudtam, hogy mely régebbi dalok lesznek rajta, és ezalapján már meg lehetett előlegezni, hogy akármilyenek az újak, mégiscsak egy jól összerakott kis lemez lesz (számomra, legalábbis). Így is lett, nem nagyon találok kivetnivalót, talán a dobhangzásba lehetne belekötni, de két dal után azt is meg lehet szokni. Az új dalok is ütősek, van köztük egészen meglepő is, pl. az ötödik dal komplexebb és furább, mint amiket eddig alkottak, a kilences számú szerzemény pedig jóval pozitívabb hangulatú, mint a Nega-átlag (szinte már-már klasszikus ezredfordulós visual kei feeling!!). A bonusz dal is nagyon rendben van, bár az album zongorás lezárásával kicsit fura ezt meg zongorával kezdeni...azt hittem valami uncsi lesz, de aztán betempósodott, hál' Istennek. :) Szóval szerintem nagyon korrekt lett, pláne hogy első nagylemez meg minden - hasonlítsuk csak össze a Dali albumával, és asszem no question, hogy melyik az ütősebb. ;)
A Nega album (GRAVE OF THE SACRIFICE) sem okozott csalódást. Már előre tudtam, hogy mely régebbi dalok lesznek rajta, és ezalapján már meg lehetett előlegezni, hogy akármilyenek az újak, mégiscsak egy jól összerakott kis lemez lesz (számomra, legalábbis). Így is lett, nem nagyon találok kivetnivalót, talán a dobhangzásba lehetne belekötni, de két dal után azt is meg lehet szokni. Az új dalok is ütősek, van köztük egészen meglepő is, pl. az ötödik dal komplexebb és furább, mint amiket eddig alkottak, a kilences számú szerzemény pedig jóval pozitívabb hangulatú, mint a Nega-átlag (szinte már-már klasszikus ezredfordulós visual kei feeling!!). A bonusz dal is nagyon rendben van, bár az album zongorás lezárásával kicsit fura ezt meg zongorával kezdeni...azt hittem valami uncsi lesz, de aztán betempósodott, hál' Istennek. :) Szóval szerintem nagyon korrekt lett, pláne hogy első nagylemez meg minden - hasonlítsuk csak össze a Dali albumával, és asszem no question, hogy melyik az ütősebb. ;)
Szóval, amint már mondtam, hallgattam:
...és ettem-ittam:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése