Kicsim ma ment japán nyelvvizsgára. Nem tudja még ő sem, hogy hogyan sikerült neki, de én mindenesetre kitartóan szurkoltam egész nap. :) <3
A másik dolog, amit egész nap csináltam (csinálok), az a tanulás, és hát nem nagyon megy. XD Nézem, nézem az anyagot meg fordítgatom a lapokat, na jó, néha olvasom is, de akkor se akar sokminden megmaradni a lovagrendek középkori tevékenységéből - kivéve talán pár évszámot, nevet meg néhány olyan érdekességet, amiről úgyse lesz szó vizsgán. Azért ma még küzdök, no meg holnap is. Ja, juteszembe, vizsga utáni napon meg szemináriumi "beszélgetés" (=a jegy egyharmadának megszerzése) lesz saját magam által választott témából, persze az tananyag keretein belül, juhúúú. Egyetlen szerencsém, hogy a téma igazából tökugyanaz, csak Shakespeare nyelvén...ja nem, mégse, angolul. :)))
Az ünnepek meg egyre csak közelednek, de én már úgy 50%-ban felkészültem ajándék-ügyileg. Na jó, inkább úgy 30%-ban. XD Apropó ünnepek, tegnap voltunk Icanéninél (nagynéni) Andrásnapozni meg Mikulásozni, és naná, hogy megint beöltözött Télapónak az onokák kedvéért, akik ugyan nem kajolták be, de éppenhogy majdnem. :D Mindenki kapott ajándékot, még a felnőttek is (persze Vivi és én is). Icanéni rocks. :)
Pár napja megnéztem a Merry legutóbbi koncert DVD-jét és rá kellett jönnöm, hogy hiába nem jött be a legutóbbi album, még mindig nagyon tudnak. A vicces az, hogy az utóbbi időben, ha őket hallgatom, inkább az újabb cuccaikat veszem elő (igen, még a legutóbbi albumot is!), mintsem a régieket. Lehet, mert azokat már túljátszottam, és kell egy kis változatosság vagy fene tudja. Mindenesetre furamód kezdi magát belopni a legutóbbi nagylemezük a szívembe (fülembe :)). Semmi cécó és csilivili effektek, kőegyszerűen pőre hangzás, punkos mentalitás, underground káosz fülbemászó dallamokkal átitatva. És élőben is egyre jobbak, ha ezt lehetett egyáltalán még fokozni: külön pluszpont nálam, hogy minden elektronikát, szintetikus kapaszkodót és playback háttérvokált elhagytak és rámentek a nagybetűs, húsos ÉLŐ előadásmódra és hangzásra. A Japanese Modernist c. dal, ami amúgy már a könyökömön jön ki, teljesen új értelmet nyert így az életemben, azt hiszem. :)
Na, már megint itt hablatyolok hosszasan, ahelyett, hogy tanulnék. XD Úgyhogy most megemberelem magam, felállok innen és el is megyek vacsizni! :)))
Búcsúképpen:
A másik dolog, amit egész nap csináltam (csinálok), az a tanulás, és hát nem nagyon megy. XD Nézem, nézem az anyagot meg fordítgatom a lapokat, na jó, néha olvasom is, de akkor se akar sokminden megmaradni a lovagrendek középkori tevékenységéből - kivéve talán pár évszámot, nevet meg néhány olyan érdekességet, amiről úgyse lesz szó vizsgán. Azért ma még küzdök, no meg holnap is. Ja, juteszembe, vizsga utáni napon meg szemináriumi "beszélgetés" (=a jegy egyharmadának megszerzése) lesz saját magam által választott témából, persze az tananyag keretein belül, juhúúú. Egyetlen szerencsém, hogy a téma igazából tökugyanaz, csak Shakespeare nyelvén...ja nem, mégse, angolul. :)))
Az ünnepek meg egyre csak közelednek, de én már úgy 50%-ban felkészültem ajándék-ügyileg. Na jó, inkább úgy 30%-ban. XD Apropó ünnepek, tegnap voltunk Icanéninél (nagynéni) Andrásnapozni meg Mikulásozni, és naná, hogy megint beöltözött Télapónak az onokák kedvéért, akik ugyan nem kajolták be, de éppenhogy majdnem. :D Mindenki kapott ajándékot, még a felnőttek is (persze Vivi és én is). Icanéni rocks. :)
Pár napja megnéztem a Merry legutóbbi koncert DVD-jét és rá kellett jönnöm, hogy hiába nem jött be a legutóbbi album, még mindig nagyon tudnak. A vicces az, hogy az utóbbi időben, ha őket hallgatom, inkább az újabb cuccaikat veszem elő (igen, még a legutóbbi albumot is!), mintsem a régieket. Lehet, mert azokat már túljátszottam, és kell egy kis változatosság vagy fene tudja. Mindenesetre furamód kezdi magát belopni a legutóbbi nagylemezük a szívembe (fülembe :)). Semmi cécó és csilivili effektek, kőegyszerűen pőre hangzás, punkos mentalitás, underground káosz fülbemászó dallamokkal átitatva. És élőben is egyre jobbak, ha ezt lehetett egyáltalán még fokozni: külön pluszpont nálam, hogy minden elektronikát, szintetikus kapaszkodót és playback háttérvokált elhagytak és rámentek a nagybetűs, húsos ÉLŐ előadásmódra és hangzásra. A Japanese Modernist c. dal, ami amúgy már a könyökömön jön ki, teljesen új értelmet nyert így az életemben, azt hiszem. :)
Na, már megint itt hablatyolok hosszasan, ahelyett, hogy tanulnék. XD Úgyhogy most megemberelem magam, felállok innen és el is megyek vacsizni! :)))
Búcsúképpen:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése