2009. december 26., szombat

Szórd szét, frézia...

Szeretném megosztani Veletek az egyik (ha nem "a") kedvenc Plastic Tree számom dalszövegét, csak mert sokat hallgatom őket mostanában. Videót nem linkelek hozzá, mert túlnyúlna a szövegmezőn. Mindazonáltal ha beírjátok a jó öreg 'tube-on a keresőbe, hogy "plastic tree tetris", akkor a HD minőségű koncertfelvételt ajánlom belőle. :) Nandeyarou LJ-felhasználó angol fordítása alapján készítettem a magyar változatot.

Plastic Tree: Tetris
Dalszöveg: Arimura Ryuutarou

(Igen.) Képernyő. Tetris. Szorongásom hull. Darabkák. Szétszóródnak. Nem tudom befejezni.
Elmélkedés. Fulladás. A kápráztató hét szín. Borúlátón mentem a valóságot.
Kottalap. Hangolás. A hangvillát megcsendítem. Elszigeteltség. Dallam. Visszhangzik.
Lírai. Hetedik. Egy bizonytalan akkorddal. Hideg. Próbababa. Pupillareflex.

Ha szerelmet látok, te vagy az álom. Ha a szerelemre gondolok, te a szív vagy.
Ha szerelmet játszok, te vagy a zongora. Ha elrontom a szerelmet, te ki vagy?
Ha szerelmet viselek, te vagy a hazugság. Ha átkozom a szerelmet, méreg vagy.
Ha kétségbe vonom a szeretetem, ki jár jobban? Hé...

Emlékkép. Háttérfények. Szellemkép. Miért nem tudok mindent kivetíteni?
Könnyek. Könnyek. Túlcsordulnak. Hidegen virágzó. Frézia.
Visszhang. Angyal. Halleluja. Vidd egészen forráspontig.
Sírj. Sírj. Szedd a szirmokat. És gyengéden szórd szét újra. Frézia.

Kirakós. Kudarc. Rendetlen unalom. Elesett. Bátorító szó. Hirtelen rontó gondolatok.
Elutasítás. Mozaik. Pislákoló szivárvány. Szédülés. Vérszomj. Síró kanárimadár.
Emlék. Kétdimenziós. Még a kontúrok is törékenyek. Zokogás. Érzés. Mániába hajlik.
Gyorsítsd fel. Kilencedik. Egy őrjöngő akkorddal. Mámor. Tiszta. Feltételes reflex.

Ha zuhog a szerelem, te vagy az eső. Ha szerelmet komponálok, te a dal vagy.
Ha kinevetem a szerelmet, te vagy a bohóc. Ha elhagyom a szerelmet, merre vagy?
Ha szerelembe esek, te vagy a csapda. Ha a szerelemre pillantok, te vagy a pokol.
Ha megerősítem a szeretetem, ki jár jobban? Hé...

Csalódás. Káprázat. Horzsolás. Örökké rejtegetett sebemen.
Könnyek. Könnyek. Túlcsordulnak. Hidegen virágzó. Frézia.
Éber álom. Pislákoló. Világítás. Tényleg magányosak vagyunk.
Sírj. Sírj. Szedd a szirmokat. És gyengéden szórd szét újra. Frézia.

A szenvedély szirmaitól roskadozó virágot tartom kezemben.
Elhaló lélegzetek, szánalmasak és hidegek, homályosulnak emlékeimbe.
Tik-tak, tik-tak, a mutatók egyre fordulnak.
Lassacskán, lassacskán, csak beszélek magamban.
Ide-oda hintázva, a felkavaró szélben állva.
La-li-li, lu-la-la, badarság.
Darabkák.

Emlékkép. Háttérfények. Szellemkép. Miért nem tudok mindent kivetíteni?
Könnyek. Könnyek. Túlcsordulnak. Hidegen virágzó. Frézia.
Visszhang. Angyal. Halleluja. Vidd egészen forráspontig.
Sírj. Sírj. Szedd a szirmokat. És gyengéden szórd szét újra. Frézia.

Szórd szét, frézia. Szórd szét, frézia.
Szórd szét, frézia. Szórd szét, frézia.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése