Nem akarom elkiabálni, de a mai nap tökjó volt. Azért nem akarom csak elkiabálni, meg lekopogom, megminden, mert délelőtt írtam egy vizsgát, melytől oly régen rettegtem, és hát kicsit bennem van a félsz, hogy mi lesz az eredmény, jó lesz-e a tanárnak, amiket írtam (két és fél oldal, na de mint tudjuk, a minőség előrébb van, mint a mennyiség, vagymi :)).
De ezt leszámítva csupa kellemes dolog: jó ebéd, kinn jó levegő - elvittem ugyanis húroztatni a gitáromat, kap fasza új, 13-as húrokat (ez azt jelenti, hogy vastag és jól megdörren). Reggel pedig a postásra ébredtem, megjött a két CD, amit múlt héten rendeltem: az egyik a munimuni 2007-es mini-albuma, amit már régóta keresek égre-földre, és ezen a helyen végre megtaláltam, szóval nagyon nagy a happység. :) Másik az új Plastic Tree album, amit egyszerűen muszáj volt beszereznem, mert egyrészt újsütető PT-fan volnék, másrészt meg istencsászár egy lemez.
De a legjobbat még nem írtam: délutánra áthívtam Vivimet tanulni, hozott is mutatóba egy nagyon pretty festményt, amit csinálgat, leesett az állam! És még nincs is kész (szerinte :D). Szóval ő itt a gépnél tanulgatott meg írogatott tételeket, én meg az ágyon bújtam az oldalakat (immár nem kötelező jelleggel :)). Kiolvastam a tőle kapott Nick Hornby könyvet (Vájtfülűek brancsa) és belekezdtem a szintén tőle kapott Murakami Haruki kötetbe (Kafka a tengerparton). Előbbiben az volt a jó, hogy tanulás mellé tökéletes lazító olvasmány, mert rövidek a fejezetek, és nemigen kapcsolódnak egymáshoz (lazán vett könyvbeszámolókról lévén szó), utóbbiban meg az, hogy olyan jó, hogy együltő helyemben elolvastam már az eső 170 oldalt. :D
Most pedig munimunit hallgatok és nagy a peace. :)
Vivimnek pedig sok sikert holnapra!! ♥
De ezt leszámítva csupa kellemes dolog: jó ebéd, kinn jó levegő - elvittem ugyanis húroztatni a gitáromat, kap fasza új, 13-as húrokat (ez azt jelenti, hogy vastag és jól megdörren). Reggel pedig a postásra ébredtem, megjött a két CD, amit múlt héten rendeltem: az egyik a munimuni 2007-es mini-albuma, amit már régóta keresek égre-földre, és ezen a helyen végre megtaláltam, szóval nagyon nagy a happység. :) Másik az új Plastic Tree album, amit egyszerűen muszáj volt beszereznem, mert egyrészt újsütető PT-fan volnék, másrészt meg istencsászár egy lemez.
De a legjobbat még nem írtam: délutánra áthívtam Vivimet tanulni, hozott is mutatóba egy nagyon pretty festményt, amit csinálgat, leesett az állam! És még nincs is kész (szerinte :D). Szóval ő itt a gépnél tanulgatott meg írogatott tételeket, én meg az ágyon bújtam az oldalakat (immár nem kötelező jelleggel :)). Kiolvastam a tőle kapott Nick Hornby könyvet (Vájtfülűek brancsa) és belekezdtem a szintén tőle kapott Murakami Haruki kötetbe (Kafka a tengerparton). Előbbiben az volt a jó, hogy tanulás mellé tökéletes lazító olvasmány, mert rövidek a fejezetek, és nemigen kapcsolódnak egymáshoz (lazán vett könyvbeszámolókról lévén szó), utóbbiban meg az, hogy olyan jó, hogy együltő helyemben elolvastam már az eső 170 oldalt. :D
Most pedig munimunit hallgatok és nagy a peace. :)
Vivimnek pedig sok sikert holnapra!! ♥
Milyen a Vájtfülűek Brancsa? Érdemes elolvasni? :)
VálaszTörlésA szerzó többi művéhez sajnos nem tudom hasonlítani (nem olvastam mást tőle), de ilyen tanulás melletti agylazítónak abszolút megfelel például. :D
VálaszTörlésjó volt nálad tanulni... ♥ :)
VálaszTörlésés az nem is festmény, hanem raaaajz :P x3
♥ ♥ ♥ ♥ ♥